A lovászi olajmező története

Az Eurogasco 3 területen folytatott Eötvös-Rybár féle gravitációs méréseket 1933-35 között a Dunántúlon: a Kisalföldön, Nagyatád térségében és Lenti és Budafapuszta környékén. A Lenti és Budafapuszta körzetében elvégzett geofizikai mérések három reményteli területet mutattak ki: Budafapusztánál, Lendvaújfalunál és Kútfej község mellett.

Kútfej és Lovászi községek között a Dr. Papp Simon által kitűzött L-1 számú kutatófúrás 1940. június 6-án kezdődött. Lemélyítését az E-2 számú gőzüzemű rotary fúróberendezés kezdte. Mélysége 1566 méter volt. A lyuk kivizsgálását egy, a budafai olajmezőről áttelepült Cardwell lyukbefejező berendezés végezte, melynek eredményeként 1940. december 1-jén a kutat termelésbe állították, 10 mm-es fúvókán 39,4m3 zöldes színű kőolajat és 62 em3 éghető gázt adott. A sikeres kezdetet követően 1 év alatt további 21 kutat mélyítettek és valamennyit termelésbe is állították. A mező kb. 20 km2 -es ellipszis alakú felboltozódás, kelet-nyugati tájolással, hidrodinamika egységben.

Az 1000-1500 méter mélységben elhelyezkedő Alsó-Pannon homokkő tároló 5 vékonyabb, egymástól agyagbetelepülésekkel elválasztott szintre osztható, melyeket a környező falvakról neveztek el: Páka, Sziget, Rátka, Lovászi, Kútfej. Közülük a Rátka és a Lovászi szintek a legnagyobb kőolaj és földgázkészletűek. A kezdeti rétegnyomás 130-140 bar volt.

1941 végére a MAORT Lovásziban 22 kúton már 138 ezer tonna kőolajat és 39 millió m3 földgázt termelt. Egy évvel később 47 olajkúton és 2 gázkúton már 340 ezer tonna kőolajat és 105 millió m3 földgázt termeltek. A mező a termelési csúcsát 1943-ban érte el, ekkor 74 olajkúton és 2 gázkúton termelve 497 ezer tonna kőolajat és 151 millió m3 földgázt hoztak a felszínre. A MAORT szakemberei 300 méteres kúthálót alkalmaztak a mező leműveléséhez. 1944-ben a MAORT szakemberei a mező élettartamát 26 évre becsülték, mely gázvisszanyomás mellett 10 évvel meghosszabbítható, de ha a Páka-szint gázát is visszasajtolják, az további 8 évet jelent. Mivel kezdetben a földgázt nem tudták hasznosítani, a rétegnyomás 1943 decemberére 98,1 barra csökkent. 1942-1943-ban párhuzamosan épült a gazolintelep és a kompresszorcsarnok.

A gazolintelepen 1944-ben kezdett működni az aktív-szenes leválasztó, mellyel ezer m földgázból 38 kg PB-t és 52 kg stabil gazolint lehetett leválasztani. A felépített kompresszortelep akkoriban Közép-Európa legnagyobb kompresszortelepe volt, 27 darab Thomassen gyártmányú, háromfokozatú, gázmotoros kompresszor sűrítette a földgázt 4, 28, és 140 barra.

A fúráspontok számával párhuzamosan épültek a gyűjtőállomások, 1943-ban elkészült a főgyűjtő. Már 1942-ben egy 5”-os olajvezeték kötötte öszsze Lovászit Budafával, majd 1943-ban megépült az 5”-os gázvezeték is. 1941-től elkezdődtek az üzemi épületek, irodák, műhelyek, laboratórium építése, sőt még ebben az évben nekiláttak az L-1 kút és Kútfej község között a MAORT lakótelep építésének. A lakások mellé üzemi kantin, élelemtár, gyógyszertár, orvosi rendelő és egy 6 osztályos elemi iskola is épült 1944. októberében történt az első nagy kitörés a mező keleti felén, a 94 számú kúton mentés közben a légoltalmi elsötétítés miatt. A kitörő gáz meggyulladt, a berendezés a tűzben eldőlt, majd az erupció miatt létrejött tóban elsüllyedt. A kút decemberben beomlott, az erupció is megszűnt, de a mélyben a gáz átfejtődése nem szűnt meg, ami későbbi kitörésekhez vezetett (1946: L-110, 1949: L-150).

1946 és 1947 között sólepárló berendezést működtettek az ország sóellátásának segítésére az L-98 számú kút rétegvizének felhasználásával, havi 2500 kg sót kinyerve.

1948-tól a hasznosítatlan gázból egyrészt gázkormot gyártottak a gumiipar részére, másrészt az olajvezetéken felszállították Budapestre ipari és lakossági gázellátás céljából. 1949-ben megépül az első automata segédgáz központ.

1954-ig a kúthálót 150 méteresre sűrítették, a mezőt villamosították, a segédgázas termelésről fokozatosan átálltak mélyszívattyús termelésre, ennek ellenére az olajtermelés 1963-ra már nem érte el az évi 100 ezer tonnát, sőt 1975-ben már csak 18495 tonna volt, ami átlagosan csak 400 liter kőolajat jelentett kutanként.

Az olaj-vízhatáron történő vízbesajtolásos művelés 1953-ban kezdődött, majd 1966-tól kísérletek kezdődtek a területi vízelárasztásra is. A szén-dioxidos kisüzemi kisérleteket 1962-64 évben folytatták Lovásziban, amikor a gazolin-telepi kazánok füstgázából nyert CO2-ot és vizet visszasajtolták. A hetvenes években megépült a nagynyomású CO2 vezeték Budafa és Lovászi között valamint Lovásziban 2 db elosztóközpont, így a Lovászi sorozat EOR művelése megvalósulhatott, ami csaknem 400 ezer tonna többlet-olajat eredményezett.

Lovászi nevével szorosan összeforrt a rétegkezelés, hiszen Buda Ernő itt hozta létre a magyar olajipar első rétegrepesztő csoportját és itt kísérleteztek és fejlesztették tovább a hidraulikus rétegrepesztés módszerét és az eróziós perforálást is. Lovásziban sikerült Magyarországon először elérni a 4000 és az 5000 méter mélységet a fúrósoknak. A Lovászi olajmezőből az elmúlt 70 év alatt kitermeltek több, mint 6 millió tonna kőolajat.

Jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza, és arról álmodik, hogy mikor lesz ismét fúró, -lyukbefejező, -kútjavító berendezések zajától hangos, hiszen több mint 10 millió tonna kőolaj még a mélyben szunnyad.

 

 

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Advent

Készítse fel lelkét az ünnepre.

Képviselő testület

Léránt Ferenc polgármester

Testületi tagok:
András Csabáné
Cseke Lászlóné
Kondákor Zsolt
Kovács Ferenc
Parragi Attila
Varga László

Települési adatok

2017. január

0-17 éves 166
18-59 éves 676
60-99 éves 342

Részletes adatok...


Állandó lakosok

2017. jan. 1. 1 184
2016. jan. 1. 1 178
2015. jan. 1. 1 188
2014. jan. 1. 1 206
2013. jan. 1. 1 226
2012. jan. 1. 1 234
2011. jan. 1. 1 241
2010. jan. 1. 1 237
2009. jan. 1. 1 250
2008. jan. 1. 1 272
2007. jan. 1. 1 271
2006. jan. 1. 1 273
2005. jan. 1. 1 262
2004. jan. 1. 1 281
2003. jan. 1. 1 307
2002. jan. 1. 1 329
2001. jan. 1. 1 346
2000. jan. 1. 1 344

Bunkerlátogatás

 ovohely

Kedves látogatóink számára lehetőséget biztosítunk a légópince idegenvezetéssel történő látogatására. 

Felnőtt belépő: 500 Ft/fő
Diák és nyugdíjas: 300 Ft/fő;
6 éves korig ingyenes
10 főtől csoportoknak: 400 Ft/fő
 
Jelentkezés: lovaszionkormanyzat(a)gmail.com
Joomla templates by Joomlashine