×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 42

Adatkezelési Tájékoztató

A személyes adatok kezelésével összefüggő tevékenységeinket az új Európai Uniós általános adatvédelmi rendeletben (GDPR: General Data Protection Regulation) kötelezően előírt és alkalmazandó szabályok tekintetében felülvizsgáltuk és elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy az abban, valamint a hazai hatályos jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően végezzük.

 

Az Adatkezelő adatai, elérhetősége

A weboldal üzemeltetője, a weboldalon vagy emailben megadott személyes adatok kezelője (a továbbiakban: Adatkezelő):

Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal

Elérhetőségeink:

Postai címünk:

 8878 Lovászi, Kútfeji út 112.

Email címünk:

 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefonszámunk:

 06 92 576 020

Adatvédelmi tisztviselőnk neve:

Dr. Fejes Péter

Elérhetősége:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az adatkezelés alapelvei

Elkötelezettek vagyunk a weboldalt felkereső látogatóink és ügyfeleink személyes adatainak védelmében egyaránt, kiemelten fontosnak tartjuk minden érintett információs önrendelkezési jogának tiszteletben tartását.

A személyes adatokat bizalmasan kezeljük és megteszünk minden olyan biztonsági, technikai és szervezési intézkedést, amely a személyes adatok biztonságát garantálja.

Kötelezettséget vállalunk arra, hogy a weboldal és kapcsolódó szolgáltatásai keretében végzett minden adatkezelés megfelel a hatályos jogszabályok alapján jelen tájékoztatóban meghatározott előírásoknak.

Amennyiben olyan kérdése merül fel, amely jelen adatkezelési tájékoztatónk alapján nem egyértelmű, kérjük, hogy vegye fel a kapcsolatot velünk fenti elérhetőségeinken! Törekszünk arra, hogy minél gyorsabban válaszoljunk Önnek, viszont amennyiben kérdése megfelelő megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor legfeljebb 15 napon belül vállaljuk annak megválaszolását.

Bármikor kérhet tájékoztatást személyes adatai kezelésével kapcsolatban írásban (emailben, illetve postai címünkre megküldött levélben) vagy szóban (telefonon). Felhívjuk a figyelmét, hogy telefonon történő megkeresése esetén – amennyiben adatkezeléssel kapcsolatos igénye indokolja (pl.: adatainak törlését kéri) –, akkor azonosítanunk kell abból a célból, hogy jogosult-e a kérésre, mielőtt teljesítjük azt. Ha az azonosítás nem lehetséges, akkor kizárólag általános tájékoztatást adhatunk az adatkezeléssel kapcsolatban. Emiatt javasoljuk, hogy kérdését vagy igényét lehetőleg írásban jelezze.

Alkalmazott jogszabályok

Adatkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a személyes adatok kezelését a mindenkori hatályos, különösen pedig az alábbiakban felsorolt jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi:

Panaszkezelés és további jogérvényesítési lehetőségek

Mindent tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történjék. Amennyiben úgy érzi, hogy nem feleltünk meg ennek, kérjük jelezze az adatvédelmi tisztviselőnek alábbi elérhetőségén:

Adatvédelmi tisztviselőnk neve:

Dr. Fejes Péter

Elérhetősége:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Személyes adatai védelméhez fűződő jogai megsértése esetén jogorvoslati lehetőségért – amennyiben az Adatkezelő az Ön jelzése ellenére sem szünteti meg jogsértő magatartását – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat, alábbi elérhetőségein:

Hivatalos név:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Postai cím:

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

Telefonszám:

+3613911400

Email:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Weboldal:

www.naih.hu

A weboldalon kezelt adatok

Weboldalunk nyilvános tartalmát bárki – személyes adatai megadása nélkül – megtekintheti, az nem kötődik regisztrációhoz vagy bejelentkezéshez.

A weboldal meglátogatása, használata során az alábbiakban felsorolt adatokat kezeljük a jelen tájékoztatóban megfogalmazott célból és ideig, továbbá az adatkezeléshez fűződő jogai érvényesítését a következők szerint biztosítjuk:

Sütik (cookie) kezelése

Mi a süti?

A süti (cookie) a weboldalunk megnyitása és használata során az Ön által erre, az internet elérésére használt készülékén (számítógép, okostelefon) elhelyezett szöveges fájl, amely jellemzően a webszerver és az Ön készüléke közötti kapcsolatra vagy a weboldal működésére vonatkozó információkat tartalmaz (például úgynevezett munkamenet vagy session azonosítót, amely egy betűkből, számokból és egyéb írásjelekből álló egyedi karaktersorozat; a weboldal Ön által történő megnyitásának, felkeresésének időpontját, stb.), s amelynek tartalmát alkalmanként – amíg Ön a weboldalunkat böngészi vagy amikor később újból meglátogatja – a webszerver visszaolvassa onnan. A süti tartalmának segítségével képes a weboldal (szerver) a felhasználói élményt javítani, illetve a weboldalon nyújtott szolgáltatásokat megvalósítani. Amikor például egy webáruházban vásárol, általában ilyen sütik alkalmazásával képes a webáruház megkülönböztetni egymástól és kezelni a folyamatban lévő vásárlásokat (pl.: a kosár aktuális tartalmát). Ha vásárlás közben esetleg megszakad az internetkapcsolata, a weboldal a korábban letárolt süti alapján tudja azt, hogy milyen terméket tett be a kosarába, melyik terméket kereste, s amennyiben helyreállt a kapcsolat, folytatni tudja a vásárlást ott, ahol éppen abbahagyta.

Az adatkezelés célja

A weboldalra látogató felhasználók azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, illetve a felhasználók aktuális munkamenetének azonosítása, az annak során megadott adatok tárolása, az adatvesztés megakadályozása.

A kezelt adatok köre

A weboldalunkon alkalmazott sütik a weboldal működését támogató, úgynevezett funkcionális sütik, amelyek a weboldal felkeresésének időpontját, a munkamenet azonosítót és a munkamenetre vonatkozó egyéb, a weboldal programkódja által értelmezhető információkat (szám- és karaktersorok) tartalmaznak.

A funkcionális sütikben tárolt információkat nem továbbítjuk harmadik fél számára.

Az adatkezelés időtartama

A weboldalon alkalmazott sütik érvényessége többféle lehet. Vannak olyan sütik, amelyek érvényessége lejár, amikor Ön bezárja az oldalt az internet böngésző programjában, illetve van néhány olyan is, amelynek az érvényessége a weboldal által automatikusan generált módon egy meghatározott későbbi időpontban jár le (pl.: 1 óra, egy év vagy még hosszabb időtartam). Ugyanakkor a hosszabb időre érvényes sütik tartalmához weboldalunk kizárólag akkor férhet hozzá, ha Ön újra felkeresi weboldalunkat ugyanarról a készülékről és ezeket a sütiket időközben nem törölte le arról.

A weboldalunkon alkalmazott funkcionális süti érvényessége lejár, amint Ön a weboldalt elhagyja, illetve bezárja a böngésző programjában oldalunk.

Jogérvényesítés

A legtöbb internet böngésző program automatikusan engedélyezi a sütik használatát. Ön viszont ezt a beállítást bármikor megváltoztathatja, tilthatja és törölheti is a sütiket. A készülékén tárolt sütik tartalmához bármikor hozzáférhet, azt megismerheti, megnézheti.

A sütik kezelésére, használatuk letiltására vagy törlésére az ismert internet böngésző programoknak általában a beállításaik között, jellemzően a biztonság, adatvédelem vagy adatvédelmi beállítások elnevezésű almenüben, süti vagy cookie néven van lehetősége.

További információkat a sütik kezeléséről az adott program súgójában, illetve a következő hivatkozásokon, a program nevére kattintva találhat: Internet Explorer, Chrome, Mozilla Firefox, Edge.

Kapcsolatfelvétel céljából kezelt adatok

Weboldalunkon megtalálható elérhetőségeink bármelyikén felveheti Velünk a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel során megadott személyes adatait kizárólag az Önnel való kapcsolattartásra használjuk, azokat nem továbbítjuk.

Az adatkezelés célja

Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás.

Az adatkezelés jogalapja

Érdeklődés, tájékoztatás kérése, valamint bejelentés esetén önkéntes hozzájáruláson alapul az adatkezelés az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján.

A kezelt adatok köre

A kapcsolattartásra az alábbi adatok közül az Ön által önkéntesen megadottakat kezeljük:

  • név,

  • email cím,

  • telefonszám,

  • cím (postacím).

Az adatkezelés időtartama

A kapcsolattartás céljából megadott személyes adatait a kapcsolatfelvétel jellegétől függően különböző ideig kezeljük.

A szükséges tájékoztatás megadását követően nem őrizzük tovább, kivéve, ha az eseti jellegű kapcsolatfelvétel tárgyában jogszerűen igény érvényesíthető, abban az esetben annak igazolhatósága céljából legfeljebb 5 évig megőrizhetjük.

Jogérvényesítés

Adatai kezeléséről bármikor kérhet tájékoztatást fenti elérhetőségeinken.

Szintén bármikor kérheti adatai helyesbítését, amennyiben azt tapasztalja, hogy például hibásan adta meg vagy tévesen, illetve hiányosan rögzítettük azokat.

Adatai törlését is kérheti, s ha annak nincs jogszabályi akadálya, akkor kérésének haladéktalanul eleget teszünk (ellenkező esetben pedig tájékoztatjuk a törlés megtagadásának indokáról).

Regisztráció során kezelt személyes adatok

Weboldalunkon további közösségi, illetve kényelmi szolgáltatásokat vehet igénybe (hozzászólhat például a megjelent cikkekhez) regisztrációt és bejelentkezést követően. A regisztrációt az erre szolgáló űrlapon tudja megtenni. Felhasználóink magánszemélyek és jogi személyek (cégek, vállalkozások, intézmények) egyaránt lehetnek, s mivel a céges kapcsolattartói adatok tartalmazhatnak természetes személy azonosítására alkalmas információkat (pl.: email cím előtagjában a név), amelyek személyes adatnak minősülnek, az adatkezelés biztonságáról és jogszerűségéről ezek esetében szintén gondoskodunk.

Az adatkezelés célja

A weboldalon nyújtott szolgáltatás biztosítása, ügyfél kapcsolattartás.

Az adatkezelés jogalapja

Önkéntes hozzájáruláson alapul az adatkezelés az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján.

A kezelt adatok köre

  • név (felhasználónév),

  • email cím.

 

Az adatkezelés időtartama

Hozzájárulása visszavonásáig.

Jogérvényesítés

Adatai kezeléséről bármikor kérhet tájékoztatást fenti elérhetőségeinken.

Szintén bármikor kérheti adatai helyesbítését, amennyiben azt tapasztalja, hogy például hibásan adta meg vagy tévesen, illetve hiányosan rögzítettük azokat.

Adatai törlését is kérheti, s ha annak nincs jogszabályi akadálya, akkor kérésének haladéktalanul eleget teszünk (ellenkező esetben pedig tájékoztatjuk a törlés megtagadásának indokáról).

Az adatok továbbítása:

A weboldalunkon megadott adatait nem továbbítjuk.

Kik ismerhetik meg az adatokat?

Az Ön által megadott adatok megismerésére kizárólag munkatársaink jogosultak.

Az adatkezelés biztonsága

Az általunk kezelt személyes adatok biztonsága érekében megteszünk minden olyan technikai és szervezési intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy az adatok védettek legyenek a véletlen törlés (megsemmisülés), a jogosulatlan felhasználás vagy módosítás ellen. Az informatikai rendszereinkben kezelt adatokhoz a hozzáférést jogosultsági rendszer alkalmazásával, kizárólag munkatársaink számára engedélyezzük, valamint az adatokról rendszeresen biztonsági mentést készítünk.

Fentiekkel gondoskodunk arról, hogy a kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, ne hozhassa nyilvánosságra, ne továbbíthassa, valamint ne módosíthassa vagy törölhesse azokat.

Az adatok továbbítása

Személyes adatait azok megismerésére jogosultsággal nem rendelkezők számára nem adjuk át, harmadik félnek kizárólag abban az esetben továbbítjuk, ha Ön ehhez előzetesen hozzájárulását adta. Kivételt képezhet ez alól egy esetleges hatósági vizsgálat, amely esetén az eljáró hatóság (pl.: rendőrség, ügyészség, bíróság, stb.) hivatalos megkeresésére a megkeresés céljából szükséges adatokat kötelesek vagyunk átadni. Ehhez az Ön külön hozzájárulása nem szükséges, mivel ez törvényben meghatározott feladatunk.

Az Adatkezelési tájékoztató felülvizsgálata és elérhetősége

Fenntartjuk a jogot jelen tájékoztató felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására, amely indokolt lehet a vonatkozó jogszabályok vagy adatkezelési tevékenységünk, az arra alkalmazott technológia megváltozása esetén egyaránt. Amennyiben a módosítás az önkéntes hozzájárulása alapján kezelt személyes adatait is érinti, akkor erről haladéktalanul tájékoztatjuk, s személyes adatai további kezelését felfüggesztjük mindaddig, amíg ahhoz nem járul hozzá újra.

A mindenkori hatályos Adatkezelési tájékoztató elérhető mindig itt, a weboldalon nyilvánosan közzé téve.

Lovászi község honlapja (www.lovaszi.hu)

A honlap üzemeltetője Lovászi Közös Önkormányzati Hivatal.

8878. Lovászi, Kútfeji út 112.
Telefon/FAX: 92/576-020

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát." target="_blank" style="color: #1155cc; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: normal;">lEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Polgármester: Léránt Ferenc

Jegyző: dr. Novák Anett

 

“Louazi” - “lovászoké”

Neve arra utal, hogy fejedelmi, illetve királyi szolgálónépek lakták. Ez a szervezet a 13. század közepén már felbomlófélben volt. A szakirodalom szerint azok a falvak, melyeknek nevéből is kitűűik, milyen szolgáltatással tartoztak, a legkorábbi alapításúak, vagyis nem kizárt, hogy már István király előt létezhettek. Az oklevélpusztulások következtében írásban csak jóval később említik e falvakat. 

1347-ben Lyndwai Miklós és Márton, a Kerka-melléki bán és fiaik a vasvári káptalan jelenlétében visszaállítják a viszálykodás idején lerombolt régi határjeleket.

1399-ben Bánfi László emelt panaszt Bánfi János ellen, hogy Louaz-i birtokáról egy Márk nevű jobbágyot elvittek.

1408-ban királyi ember, Lovászy Nagy Jakab, 1416-ban Lovászy Bálint, 1452-ben Lovászy Elles János nevével találkozhatunk.

1415-ben Zsigmond Szécsi Miklósnak adományoz bizonyos Lowaz-i részbirtokot: 7 és fél jobbágytelket a Kerka mellett, amelyről azt mondja, hogy “országos szokás szerint jutott a király kezére, s most jogtalan kezek tartják elfoglalva”. 1469-ben Barkóczi Jánosról hallunk. 1513-ban 9 jobbágy portája volt itt Hegyi Istvánnak és Nemes Tamásnak. 1524-ben már az özvegyének itteni jobbágyait említik, akik verekedésbe keverednek. Az ügy kivizsgálására a királyi kúriára idéztetik őket.

1557-ben Barkóczy László hűtlenség folytán elveszítette Lovászi részét, melyet Kerecsényi András kapott meg. A Barkóczy rész leányágon a Bakács-család kezére jutott, akik 1715-ig birtokolták. Szintén hűtlenség áldozatai lettek a Hegyiek, akiknek birtokát Bánffy László kapta meg. A Raykiak, akiknek anyjuk Hegyi lány volt, hamarosan aztán mégis visszakapták azt a királytól. Ők 1737-ig voltak birtokosok Lovásziban.

1697-től Jakasics András nevéről hallunk, aki a Bakács-család részét vásárolta meg. A Jakasics-féle birtok örököseitől vásárolt területeket Osvald József, mintegy 120 holdat, amelyet 1945-ben földreform keretében felosztottak az itteniek között.

Szintén az 1322-es oklevélen említik Kutfejt is Lovászival együtt.

Tudni kell, hogy ebben az időben két Kutfej nevű település létezett. Az egyik Oltárc mellett, amely mára teljesen eltűnt és a Lendvától keletre eső mai Kútfej. Mindkettő a Bánfiak birtoka volt.

A Kerka: említése 1117-ben Carca, 1322-ben Kyrka, 1347-ben Karka és 1360-ban “Fluvium Karyka” alakban fordul elő okleveleken. A XV. században írják Kerka-nak.

Borászat: már a XI. században írásos adatok vannak az itteni szőlőtermesztésről. 1512-ben a zágrábi káptalan bortized jegyzetében szerepel a lovászi hegyen tizedfizetők névsora. 1715-ben 532 1/2 vödör tizedbor gyűlt össze a lovászi hegyen, ennek tízszerese volt a bevallott termés. Három nemesi falu: Dedes, Dobri és Lovászi szőlőhegyein ekkor 1205 1/2 vödör tizedbort szedtek be. Ez nem sokkal kevesebb, mint az uradalom Kerkán inneni részén az összes faluk bortizede volt.

Az 1774. évi (dicalis) rovatos adólajstromon a következőket olvashatjuk: (Lovászi) “Vineas habet bonas, bené fimitas et feritiles, vina stabila, et generosa preferentes, ideo ad classem primam”. Magyarul: jó szőlők vannak, jól trágyázottak és termékenyek, jól tartható nemes borokat termelnek, ezért első osztályba sorolva. Ilyen az egész megyében csak Keszthely és Badacsonytomaj hegyein fordul elő legközelebb, a szőlők zömét 2-3. osztályba sorolták.

 

Tóth Sándor

Lovászi természetföldrajzi viszonyait a mezsgyejelleg határozza meg. A sors keserű fintora, hogy a XX. században politikai földrajzi szempontból is ez volt a meghatározó. A település a Kerka-vidék (Hetés) és az annak részét képező Lenti – medence, valamint a Mura-völgyi-sík találkozási pontjánál fekszik. Távolabbról szemlélve a vidéket, azt a nyugat-magyarországi peremvidék részének tekintjük, ezt a földtani jellemzők is megerősítik. Hála a kőolaj-előfordulásnak, a rengeteg kutatófúrásnak, az átlagosnál sokkal részletesebb kép bontakozik ki előttünk a roppant mélységekről. Az öt-tíz millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger több ezer méter vastag üledéket hagyott maga után homokkő, márga és agyag formájában. Mintegy ezer-ezerötszáz méter mélységben ezek a kőzetek rejtik az értékes kőolajat és földgázt: felszínre hozható részének nagyobbik hányadát már felhasználta az örökös energiaéhségben szenvedő XX. századi ember. A felszínen – főként a dombhátakon – ugyancsak a pannon üledékek dominálnak, míg a folyóvölgyben a jelenkori – esetleg néhány tízezer éves – folyóvízi hordalékok a jellemzőek. A tájat hajdanán erősen átformáló ős-Mura vidék kavicstakarója helyenként ugyanúgy előbukkan, mint a vályog és a vörös agyag. A térszín – alapvetően az Alpok hordalékkúpját képezi – általános lejtési iránya dél-délkeleti.

 

Az egész országra jellemző nedves kontinentális éghajlat errefelé különösen nedves: a csapadék eléri az évi kilencszáz millimétert. Ez a csapadék mennyiség a domboldalakról lefolyó számos kisebb patakot tart életben, vizüket a teraszos völgyben futó Kerka veszi fel. A térség éghajlatát, a fekvéséből adódóan, óceáni és mediterrán hatások is módosítják, lényegében mérséklik. Ez az oka az enyhébb télnek és a nem túl forró nyárnak. Az évi középhőmérséklet 9,5 Celsius-fok, amely alacsonyabb az átlagosnál, és kifejezetten alacsony az évi napfénytartalom. Ezzel összefüggésben korán, már október közepe előtt beköszöntenek errefelé a fagyok, amelyek rendszeresen április végéig előfordulnak.

 

Településünk határának meghatározó természetföldrajzi tényezője a Kerka. A folyó Vas megyében, a szentgotthárdi járásban fekvő Kerkafő (1920 óta Szlovénia) község határában ered. Zala megyét Dobraföldénél (ma Magyarföld) éri el, Csesztreg, Lenti, Szécsisziget, Lovászi és Kerkaszentkirály község határát érintve Muraszemenyénél éri el a Murát. Hossza mintegy hatvan kilométer, folyása a szabályozások előtt szeszélyesnek mondható, partjait végig füzesek kísérték. Nevének első említése Carcaként egy 1117 – 1121-ben kelt oklevélben fordul elő, eredete tisztázatlan. Van magyarázat, amely szerint Attila első feleségéről, Kerkáról vagy Krekáról kapta volna. Határfolyóként is szerepelt a Kerka menti községek között, a folyó medrének közepe képezte a határt.

 

Áradásaival, különösen Lovásziban, sokszor nagy károkat okozott. A réteket szinte minden évben elöntötte, a faluban is házakat sodort el vagy döntött romba. Legutóbb 1951-ben árasztotta el Lovászit, akkor néhány ház is elpusztult. 1952 után a malmokat leállították, többet közülük – így a lovászi malmot is – lebontották, a zsilipeket szétszedték.

 

A Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének vízi leírásában (1832) olvasható: „Ezen folyónak ágya, minthogy rendetlen tekervényes, iszapos, és dőlt fákkal tellyes, mégis a rajta lévő, s egymást követő malmok is a vizet az ő rendes folyásában annyira felfogják, hogy majd minden nagyobb eső után á kerüllye fekvő viédékre ki csapna, és ezáltal több tetemes Károkat, a mellette lévő birtokosoknak szülve, - mivel a legszebb réteket, Legelőket, és erdőket, ezen gyakori kicsapongásával, elposványosétván, terméketlen, és hasznavehetetlenre változtatja: ezen esetre a tisztogatása az emlétett folyó ágyának, és az ebben heverő törzsökök és dültfáktól való fölszabadéttása, láczatik igen szükségesnek lenni…” de csak az 1846. és 1847. évi megyei közgyűléseken kerül napirendre a Kerka vizének rendezéséhez tartozó munkálatok teljesítése, ami azonban még hosszú ideig terv marad. 1960-ban végeztek komolyabb folyószabályozást az árvízveszély megelőzésére.

 

A régi, hússzegény világban jelentős szerepe volt itt a halászatnak. A Kerka vize 1950 előtt tiszta, iható minőségű, és halakban bővelkedett. A szabályozások előtt rákászat is folyt, főleg a tormaföldi és dobri patakban, de a Kerkán is. A szécsiszigeti és tormaföldi határnál a folyó medrének elterelése folytán keletkezett holtágon mindig gazdag volt a zsákmány, főleg ponty került a hálóba vagy a kosárba. A Kerkán csuka-, compó- és harcsafogás volt a leggyakoribb. A hirtelen elvonuló árvizek után nemegyszer hatalmas harcsák rekedtek a réti tócsákban: előfordult, hogy egész szekérrel lehetett a könnyű zsákmányt elszállítani.

 

A Kerka folyó a ma embere számára is érdekes. Bizonyíték erre a 2000-ben – a helyi Kerka- völgye Baráti Kör elnevezésű helyi civil szervezet által – szervezett Kerka túra. A túra fő célkitűzése az volt, hogy megkeressék Szlovéniában a Kerka forrását, és innen gyalogosan elindulva végig kövessék a folyó útját a Murába való torkolatáig.

 

Gyerekeknek és felnőtteknek is nagy élmény volt többek között, amikor elhelyeztük azt az emléktáblát, melyet a két nemzet trikolórjával kötöttünk át. Pár évtizede ez a túra elképzelhetetlen lett volna, ugyanis az államhatárokat mindkét oldalon szigorúan őrizték. Nem csoda, hogy egy 1973-ban íródott útikönyv a Kerka forrásvidékét Ausztriában jelöli meg. Valóban igaz, közel a hármashatárhoz, két völgy településtől délre, a szlovén határ túlsó oldalán Cepincinél (Kerkafő) ered, két ágból a mi kedvenc patakunk, folyónk, a Kerka. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy alig egy hónappal később egy másik csoport is felkereste a számunkra oly kedves vízfolyás eredetét, és a Geo-Environ Környezetvédő Egyesület tagjai Dr. Tóth Imre, a Szegedi Tudományegyetem tanára vezetésével kiépítette, új kútgyűrűt helyeztek el, majd a forrás fölé kis tetőt emeltek. Nekünk mégis jó érzés volt, hogy elsőként mi bukkantunk a forrásra, még eredeti állapotában. 

 

Településünk múltja

 

Lovászi Zala megye délnyugati felében a Kerka völgyében, annak jobb partján, a Lentit Letenyével összekötő út mentén fekszik.

 

A település neve arra utal, hogy a kora Árpád-korban az itt élők királyi szolganépek voltak. A település első írásos említését 1322-ből ismerjük. Az oklevél 1335. évi átirata szerint Károly Róbert király visszaadja Lyndvai István bán fia Miklósnak – a Bánffy család ősének – itt fekvő birtokait. 1347-ben Lyndvay Miklós és Márton és fiaik a vasvári káptalan közbejöttével visszaállítják a korábban lerombolt régi határjeleket. A későbbi oklevelek 1408-ban a lovászi Nagy Jakabot, 1416-ban Lovászi Bálintot, 1452-ben Lovászy Elles Jánost, mint helyi nemeseket említik. 1415-ben Zsigmond egy, a Kerke melletti Lovásziban fekvő, hét és fél jobbágytelekből álló részbirtokot adományozott Széchy Miklósnak. 1469-ben tűnik fel az oklevelekben Lovászi Barkóczy János, mint királyi ember.

A török időket a falu szerencsésen átvészelte, bár 1593-ban egy nagyobb arányú ellenséges portya során a település jelentős része elpusztult. És a lakosság nagy része is rabságba került. Ezzel együtt a XVII. század során a gyakran felégetett és lerombolt szomszéd falvak lakói éppen itt leltek menedéket.

 

A jelenlegi falu csupán 1964-ben jött létre két ősi település, Lovászi és Kútfej egyesítésével. Kútfej első ismert birtokosa Haholt István fia Lyndvai István volt. A falut egészen 1644-ig a család leszármazói birtokolták. Tőlük a birtok Nádasdy Tamásra, majd annak fővesztése után a kincstárra szállt. A török időkben a falu teljesen elpusztult. Újratelepítése 1676-ban indult meg. A birtokot 1690-ben Esterházy Pál nádor szerezte meg, s a család egészen 1848-ig, mint a lendvai uradalom részét birtokolta azt. 1770-ben az Esterházyaknak Kútfejen hat egész telkén tizennégy jobbágy és hét házas zsellércsalád élt. 1780-ban Lovászit négy földesúr birtokolta.

A földművelés mellett jelentős megélhetési forrást biztosítottak a Kerka-melléki szőlők. E kultúráról már XII. századi okleveleink is szólnak. A Lovászi-szőlőhegyet 1374-ben említik. Az oklevél tanúsága szerint a falu határa hosszasan a hegyi szőlők között vezetett. A XVIII. Századi adóösszeírások is „jól tartható, nemes borokat termelő” faluként írják le. Itt a szőlőhegyen már 1714-ben állott egy fából épített kis kápolna. Ezt Jakasics András 1747-ben téglából át-, illetve újjáépítette. A kápolna a második világháború alatt elpusztult.

A trianoni békeszerződés következtében az amúgy is peremhelyzetben lévő település sorsa szinte kilátástalanná vált. 1930-ban, Lovásziban, 290 gazdaságban művelték a falu mintegy 1074 holdas határát. Kútfejen is hasonló volt a helyzet. 1935-ben 235 gazdaságból 205 nem haladta meg az öt holdat. A földhiány következtében sokan kényszerültek summás munkára. ők elsősorban Tolna, Fejér és Baranya megyékben kényszerültek munkát vállalni.

 

Ebben a szinte kilátástalan helyzetben, amikor a német hadsereg a franciaországi bevonulásra készülődött, a MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Rt.), Lovászi, Kútfej és Tormafölde határában kiváló minőségű kőolajat talált. Az első termelő kutat 1940. december elsején állították üzembe. Szűk egy év alatt a térségben 22 kutat mélyítettek, és valamennyi sikeres volt. A termelés üteme dinamikusan nőtt. Hamarosan felépült a két falu között az üzem is, mellette pedig egy önálló olajos lakótelep. A kemp - ahogy a telepet nevezték – külön világ volt. Két emeletes, úgynevezett „pontházak” épültek. Lakások és boltok (cipő bolt, hús bolt), szociális létesítmények (orvos, fogorvos, gyógyszertár), utak, közvilágítás és gázvezeték, iskola, strand, sportlétesítmények (futballpálya öltözővel, tekepálya, teniszpálya), kultúrház, kápolna épült. 

 Tájcsnekné Marton Éva

Szinte a végső pillanatban jött a csoda: a föld mélyén rejtőző olajat tárt fel a magyar olajipart megteremtő Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság. 
Előbb Lovászi majd Kútfej határában is kőolajat és földgázt találtak.

A mező felfedezésére 1940-ben került sor az ország akkori első jelentős kőolajmezőjének, a budafai kőolaj- és földgáz-előfordulás megismerése után három évvel.

Az L-1 kút fúrása 1940-ben


Az első termelő olajkút, L-1 jelű, 1940. december 1-én állt üzembe. Néhány nappal később, 1940 decemberében már az L-2 és L - 3 jelű kút is termelt. Egy év alatt 22 fúrást mélyítettek és valamennyi sikeres volt, mindet termelésbe lehetett fogni. A termelés lendületesen nőtt, hamarosan felépült az üzem a két falu közé.
Hatására alapvetően megváltozott a környék arculata, a helybeli és a környező falvakban élő emberek élete. Vonzáskörzetének nagyságát jellemzi a Lovászi Kőolajtermelő vállalat fénykorának ingázóiról szóló összefoglaló 1960-ban. A helyben dolgozó ipari keresők száma: 1352 fő volt.

Az olajipar megjelenésével a falvak is lassan fejlődtek, a munkaalkalmak növekvő száma miatt. Az olajipar sok, magasan kvalifikált és fegyelmezett munkaerőt igényelt. Nagy számban jöttek ide az ország minden részéből, de helyből és a környéken élők közül is igen sokan helyezkedtek el az “üzem”-ben. A szénhidrogénkincs csökkenésével, majd a rendszerváltás utáni változásokkal a foglalkoztatottak létszáma visszaesett. A több cégre bomlott vállalat után legnagyobb foglalkoztatóként az OILTECH Kft maradt a községben. Ők folytatva korábbi tevékenységüket, továbbra is az olajipar műszaki kiszolgáló bázisaként működnek.

A “kemp”, ahogy az amerikaiak nevezték a lakótelepet, külön világ volt. Lakások és boltok, szociális létesítmények és utak, közvilágítás és gázvezeték - minap még nyomorban élők számára valódi urbanizációs forradalom. A MAORT támogatta az oktatást is, iskolát épített. Az utód vállalatok is nagyon jelentős összegekkel támogatták az óvodát, az általános iskolát, a helyi szakmunkásképzőt (ez később megszűnt).


A lovászi strand 1954 óta évtizedekig szabadidős és sportprogramokkal szolgált. Az 1950-ben átadott Olajbányász Művelődési Ház egy időben a megye legnagyobb kulturális intézménye volt; ma is 32 ezer kötetes könyvtárat, mozit és több klubot működtet.

Bolthálózata jó. Még a MAORT időkben épült a “Kantin”, amelyben étterem, mulató, fagylaltozó, kenyérbolt, húsbolt, ruhabolt, élelmiszerbolt valamint az emeleten leányszálló volt. Jelenleg is itt vannak a szakboltok, italbolt, étterem és szálló.

Az olajtermelés az 1960-as években érte el a maximumot. Akkor több mint 400 kutat fúrtak. Egy időben, Lovásziban volt az olajipar igazgatási központja is. A lovászi olajosok tárták fel és indították be a nagylengyeli mezőt, s az itteni szakemberek bázisát adták az alföldi olajipari szakembergárdának. Amikor a szénhidrogén-termelés csökkenni kezdett, sokan elköltöztek a dinamikusabban fejlődő területekre. Ez a folyamat felgyorsult a rendszerváltás után, amikor a korábban egységes olajipari vállalat felbomlása után egymással kooperáló részekre bomlott.

 

 
A kút körül kialakított emlékpark napjainkban

Önkormányzat