Kuba Endre egykori lovászi lakos keresett meg bennünket azzal, hogy szívesen közreadná rövid írásait honlapunkon. Ezt az oldalt az ilyen történeteknek szenteljük.
Reméljük mások is kedvet kapnak és megosztják velünk élményeiket!
1950-ben a Szovjetunió és a Jugoszlávia viszonya megváltozott. Tito ellenállt a politikai nyomásnak, „láncoskutya” lett. Ez a politika kihatott a Magyar-jugoszláv viszonyra is. A politikai helyzet szerint a Jugoszlávhatár megközelítése bonyolult lett.
1941.-ben a”lenti községi polgári fiú- és leányiskola” negyedik éves tanulója voltam. A tanév alatt naponta jártunk be Lentibe, teherautó-platóján, kerékpárral, gyalog, sílécen, az eseteknek, időjárásnak megfelelően. Az üzemből teherautók közlekedtek a lenti vasútállomásra, ahol a vagonokban érkezett, kirakott felszereléseket szállították Lovásziba. A gépkocsivezetők tudták, hogy a tanulók saját munkatársaik gyermekei, és az üzemvezetőitől hallgatólagos beleegyezés van a szállításukra, hiszen más lehetőség erre még nem volt. Az út kővel való kiépítése is csak ez időben történt.
A kulturális élet fellendülőben lévén, a Kultúrházban filvetítés, színi előadások, gyermekeknek tartott műsorok voltak láthatóak. Működött tánciskola, majd ennek folyományaként össztánc. Különféle zenekarok tartottak bemutatót, majd szolgáltatták a tánczenét.
Csodálattal szemléltem azokat, akik a zenekarban a táncolók részére muzsikáltak. Nagyon szerettem volna én is közéjük tartozni. Egy csodálatos tehetségű idős ember -"Rudi" bácsi, - aki különféle kiváló hangminőségű szerkezeteket barkácsolt -, kapott megbízatást az üzemi zenekar megszervezésére. Alakított egy csak gyermekekből álló, és egy felnőttekből szervezett tánczenekart. Mind kettőnek lelkes tagja lettem. A gyermek zenekarban tanultam gordonkázni, míg a tánczenekarral dobolni, ill. bőgőzni.
Az olajtermelés mellékterméke a földgáz, tetemes mennyiségű gazolint is tartalmazott. Ez igencsak értékes alapanyagként szolgált.
A gazolin kinyerése a földgázból egy elkülönített üzemrészen történt. Több nagyobb tartályban aktív szénen vezették át a gázt. Az aktív szén elnyelte a gazolint. Ez volt az elnyeletés művelete. Az aktív szénből szárazgőzzel távolították el a gazolint, majd kiszárították, végül lehűtötték az aktív szenet.
Ma már megmosolyogjuk, hogy egyes technikai műveletet régebben milyen egyszerű eszközökkel, főleg emberi erővel végeztek el. Emberi erő bőven állt rendelkezésre, olcsó is volt.
Felcseperedtem, katonakorba kerültem, megkaptam a behívómat sorozásra, Letenyén kellett jelentkeznem. A sorozóbizottság hamar végzett velem. Gyors orvosi vizsgálat, és elbocsátást nyertem. Tervem az volt, hogy ezt a nevezetes napot meg kell ünnepelni, hiszen „beváltam”, nem kell szégyenkeznem a lányok előtt. Ebből azonban nem lett semmi! (1950).
A Zalai beszéd roppant érdekes volt számomra. Különösen érdekelt a faluban lakó idős "Betyár Józsi" bácsi kiejtése: pl.: nem azt mondta, hogy "csukd be az ajtót", hanem "szögezd bé az ajtút". Bejött hozzánk a szomszéd lánya a Mariska,”tésasszony aggyon egy tőt". Szegény anyám alig tudott rájönni, többszöri ismétlés után, hogy mit is kér. Tő az ugyanis tű volt.
A gazolintelepen különféle robbanómotorokkal hajtott erőgépek üzemeltek. A 30 db. kompresszor állította elő a különböző gáznyomást. Több Ganz erőgép szolgáltatta a szükséges elektromos energiát. Ezeknek az erőgépeknek nagyobb mennyiségű hűtővízre volt szüksége. A hűtővíz zártláncú volt, vagyis mindig ugyanaz a lágyítottvíz, keringett a rendszerben. A lágyítottvíz, hűtötte a motorokat, az átvett hőtől felmelegedett, majd a csőrendszeren került a hűtőtorony aljában elhelyezett radiátorokba, itt lehűtötte a lágyított melegvizet a felülről lehulló hideg víz, majd visszakerült az erőgépekhez, biztosítva azok üzemi hőmérsékletét. A lehulló hideg víz átvette a radiátorok hőjének nagyobb részét. Ez a melegvíz, is szivattyúk által felkerült a fából készült magas hűtőtorony tetejére. Innen esőszerűen lehullva a hőt átadta a környező levegőnek, nagy párafelhőt képezve.
Az egész hűtőtorony fából készült. A gerendázatot és a deszkázatot impregnálták,-vízhatás ellen védőszerrel vonták be. A torony kb. 4-5 emelet magas és kb. 20m. hosszú volt. Kettő darab működött. Már nagyon messziről látható volt. A légitámadások idején nem lehetett álcázni, hanem másolatot gyártottak belőle, melyet távolabb építettek fel.
Az 1943-50-es években a háborús helyzet miatt, nagyon sok létszükségleti cikk nem volt kapható a boltokban. Ma már szinte el sem hihető, hogy a só beszerzése lehetetlen volt. Milyen az emberi találékonyság? A föld rengeteg sót tartalmaz, csak meg kell találni a hozzávezető utat!
A jó édes apám tanácsára, útmutatása alapján, megkezdtük a só házilagos "előállítását"!
1968. december kora reggelén, az ügyeletes telefonon jelezte, hogy az ipartelep szomszédságában lévõ kút kitört. A kútjavítók végeztek rajta különféle mûveleteket. A kiáramló gázsugár, a torony tetejét is elérte, óriási dübörgést hallatott. A kiáramló gáz, az összeverõdõ acélcsövek keltette szikráktól meggyulladt. A fúrótorony nem sokáig állt ellen a magas hõnek, rövid idõ múlva összeomlott. A gépeket, felszereléseket nem lehetett kimenteni. Az izzó acéltömeg, a hõ hatására fokozatosan zsugorodott, olvadozott. Amire kivilágosodott rengeteg tûzoltó autó jelent meg a helyszín közelében. A kút körüli talaj ingoványos lévén, nem bírta el a terhelt, súlyos autókat, azok elakadtak. A rendõrség azonnal bekapcsolódott, megkezdte a nyomozást, mivel nagy kár érte a mezõt, egyrészt a gázveszteség, más részt a gépek, berendezések megsemmisültek.
TOP-1.2.1-15-ZA1-2016-00019
Kalandozások a Kerka-völgyében
EFOP-3.9.2-16
Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben (Sajtóközlemény)
VP6-7.2.1-7.4.1.3-17
Közétkeztetés fejlesztése Lovászi községben
VP6-7.2.1-7.4.1.1-16
Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés
EFOP-3.9.2-16
Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben
TOP-3.2.1-15-ZA1-
2016-00032
Lovászi Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése
KÖFOP- 1.2.1- VEKOP- 16-
2016-00273
Lovászi Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása
EFOP-1.5.3-16-
2017-00069
Humán szolgáltatások fejlesztése a Lenti járásban
Lovászi Önkormányzat külterületi helyi közútjainak fejlesztése
TOP_PLUSZ-2.1.1-21-ZA1-2022-00007
Lovászi Gondozási Központ energetikai fejlesztése
TOP_PLUSZ-2.1.1-21-ZA1-2022-00027
Buda Ernő Körzeti Általános Iskola energetikai fejlesztése
Jánosi Zsuzsanna polgármester
Testületi tagok:
Kondákor Csabáné alpolgármester
András Csabáné képviselő
Szabó Zilia képviselő
Kománovics Péter képviselő
Páli Tibor képviselő
Simon András képviselő
Elérhetőség: 06-30/237-1334
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Orsós Attila elnők
Orsós Attiláné eln.hely.
Orsos Klaudia képviselő
Elérhetőség: 06-30/393-7879
2024. január
0-17 éves | 196 |
18-59 éves | 612 |
60-99 éves | 348 |
Összesen | 1 156 |
Az Önkiszolgáló Étterem menüajánlata
Étlap 2024.12.09 - 2024.12.14-ig
Étlap 2024.12.02 - 2024.12.07-ig