Olajos történetek

Olajos történetek (73)

Kuba Endre egykori lovászi lakos keresett meg bennünket azzal, hogy szívesen közreadná rövid írásait honlapunkon. Ezt az oldalt az ilyen történeteknek szenteljük.

 

Reméljük mások is kedvet kapnak és megosztják velünk élményeiket!

1950-ben a Szovjetunió és a Jugoszlávia viszonya megváltozott. Tito ellenállt a politikai nyomásnak, „láncoskutya” lett. Ez a politika kihatott a Magyar-jugoszláv viszonyra is. A politikai helyzet szerint a Jugoszlávhatár megközelítése bonyolult lett.

1941.-ben a”lenti községi polgári fiú- és leányiskola” negyedik éves tanulója voltam. A tanév alatt naponta jártunk be Lentibe, teherautó-platóján, kerékpárral, gyalog, sílécen, az eseteknek, időjárásnak megfelelően. Az üzemből teherautók közlekedtek a lenti vasútállomásra, ahol a vagonokban érkezett, kirakott felszereléseket szállították Lovásziba. A gépkocsivezetők tudták, hogy a tanulók saját munkatársaik gyermekei, és az üzemvezetőitől hallgatólagos beleegyezés van a szállításukra, hiszen más lehetőség erre még nem volt. Az út kővel való kiépítése is csak ez időben történt.

A kulturális élet fellendülőben lévén, a Kultúrházban filvetítés, színi előadások, gyermekeknek tartott műsorok voltak láthatóak. Működött tánciskola, majd ennek folyományaként össztánc. Különféle zenekarok tartottak bemutatót, majd szolgáltatták a tánczenét.

Csodálattal szemléltem azokat, akik a zenekarban a táncolók részére muzsikáltak. Nagyon szerettem volna én is közéjük tartozni. Egy csodálatos tehetségű idős ember -"Rudi" bácsi, - aki különféle kiváló hangminőségű szerkezeteket barkácsolt -, kapott megbízatást az üzemi zenekar megszervezésére. Alakított egy csak gyermekekből álló, és egy felnőttekből szervezett tánczenekart. Mind kettőnek lelkes tagja lettem. A gyermek zenekarban tanultam gordonkázni, míg a tánczenekarral dobolni, ill. bőgőzni.

Az olajtermelés mellékterméke a földgáz, tetemes mennyiségű gazolint is tartalmazott. Ez igencsak értékes alapanyagként szolgált.

A gazolin kinyerése a földgázból egy elkülönített üzemrészen történt. Több nagyobb tartályban aktív szénen vezették át a gázt. Az aktív szén elnyelte a gazolint. Ez volt az elnyeletés művelete. Az aktív szénből szárazgőzzel távolították el a gazolint, majd kiszárították, végül lehűtötték az aktív szenet.

 

Ma már megmosolyogjuk, hogy egyes technikai műveletet régebben milyen egyszerű eszközökkel, főleg emberi erővel végeztek el. Emberi erő bőven állt rendelkezésre, olcsó is volt.

 

Felcseperedtem, katonakorba kerültem, megkaptam a behívómat sorozásra, Letenyén kellett jelentkeznem. A sorozóbizottság hamar végzett velem. Gyors orvosi vizsgálat, és elbocsátást nyertem. Tervem az volt, hogy ezt a nevezetes napot meg kell ünnepelni, hiszen „beváltam”, nem kell szégyenkeznem a lányok előtt. Ebből azonban nem lett semmi! (1950).

 

A Zalai beszéd roppant érdekes volt számomra. Különösen érdekelt a faluban lakó idős "Betyár Józsi" bácsi kiejtése: pl.: nem azt mondta, hogy "csukd be az ajtót", hanem "szögezd bé az ajtút". Bejött hozzánk a szomszéd lánya a Mariska,”tésasszony aggyon egy tőt". Szegény anyám alig tudott rájönni, többszöri ismétlés után, hogy mit is kér. Tő az ugyanis tű volt.

 

Hűtőrendszer

A gazolintelepen különféle robbanómotorokkal hajtott erőgépek üzemeltek. A 30 db. kompresszor állította elő a különböző gáznyomást. Több Ganz erőgép szolgáltatta a szükséges elektromos energiát. Ezeknek az erőgépeknek nagyobb mennyiségű hűtővízre volt szüksége. A hűtővíz zártláncú volt, vagyis mindig ugyanaz a lágyítottvíz, keringett a rendszerben. A lágyítottvíz, hűtötte a motorokat, az átvett hőtől felmelegedett, majd a csőrendszeren került a hűtőtorony aljában elhelyezett radiátorokba, itt lehűtötte a lágyított melegvizet a felülről lehulló hideg víz, majd visszakerült az erőgépekhez, biztosítva azok üzemi hőmérsékletét. A lehulló hideg víz átvette a radiátorok hőjének nagyobb részét. Ez a melegvíz, is szivattyúk által felkerült a fából készült magas hűtőtorony tetejére. Innen esőszerűen lehullva a hőt átadta a környező levegőnek, nagy párafelhőt képezve.

Az egész hűtőtorony fából készült. A gerendázatot és a deszkázatot impregnálták,-vízhatás ellen védőszerrel vonták be. A torony kb. 4-5 emelet magas és kb. 20m. hosszú volt. Kettő darab működött. Már nagyon messziről látható volt. A légitámadások idején nem lehetett álcázni, hanem másolatot gyártottak belőle, melyet távolabb építettek fel.

 

Sógyártás

Az 1943-50-es években a háborús helyzet miatt, nagyon sok létszükségleti cikk nem volt kapható a boltokban. Ma már szinte el sem hihető, hogy a só beszerzése lehetetlen volt. Milyen az emberi találékonyság? A föld rengeteg sót tartalmaz, csak meg kell találni a hozzávezető utat!

A jó édes apám tanácsára, útmutatása alapján, megkezdtük a só házilagos "előállítását"!

1968. december kora reggelén, az ügyeletes telefonon jelezte, hogy az ipartelep szomszédságában lévõ kút kitört. A kútjavítók végeztek rajta különféle mûveleteket. A kiáramló gázsugár, a torony tetejét is elérte, óriási dübörgést hallatott. A kiáramló gáz, az összeverõdõ acélcsövek keltette szikráktól meggyulladt. A fúrótorony nem sokáig állt ellen a magas hõnek, rövid idõ múlva összeomlott. A gépeket, felszereléseket nem lehetett kimenteni. Az izzó acéltömeg, a hõ hatására fokozatosan zsugorodott, olvadozott. Amire kivilágosodott rengeteg tûzoltó autó jelent meg a helyszín közelében. A kút körüli talaj ingoványos lévén, nem bírta el a terhelt, súlyos autókat, azok elakadtak. A rendõrség azonnal bekapcsolódott, megkezdte a nyomozást, mivel nagy kár érte a mezõt, egyrészt a gázveszteség, más részt a gépek, berendezések megsemmisültek.

4. oldal / 6

Advent

Készítse fel lelkét az ünnepre.

Képviselő testület

Lovaszi cimer

Jánosi Zsuzsanna polgármester

Testületi tagok:
Kondákor Csabáné alpolgármester
András Csabáné képviselő
Szabó Zilia képviselő
Kománovics Péter képviselő
Páli Tibor képviselő
Simon András képviselő

Elérhetőség: 06-30/237-1334

Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Orsós Attila elnők
Orsós Attiláné eln.hely.
Orsos Klaudia képviselő

Elérhetőség: 06-30/393-7879

Települési adatok

2024. január

0-17 éves 196
18-59 éves 612
60-99 éves 348
Összesen 1 156

Részletes adatok...


 Az Önkiszolgáló Étterem menüajánlata

Étlap 2024.12.09 - 2024.12.14-ig

Étlap 2024.12.02 - 2024.12.07-ig

 

Vasfüggöny Múzeum és Bunkerlátogatás

 ovohely

Kedves látogatóink számára lehetőséget biztosítunk a légópince idegenvezetéssel történő látogatására. 

Felnőtt belépő: 1000 Ft/fő
Diák és nyugdíjas: 500 Ft/fő;

10 főtől felnőtt csoportoknak: 8000 Ft/csoport
Szünnap: vasárnap, hétfő
 
 Jelentkezés: bunkerlovaszi(a)gmail.com
+36 30 265 9614 (9:00 - 17:00)
Joomla templates by Joomlashine