Egyebek

Egyebek (161)

Alkategóriák

Olajos történetek (73)
Olajos történetek

Kuba Endre egykori lovászi lakos keresett meg bennünket azzal, hogy szívesen közreadná rövid írásait honlapunkon. Ezt az oldalt az ilyen történeteknek szenteljük.

 

Reméljük mások is kedvet kapnak és megosztják velünk élményeiket!

Elemek megtekintése...
Olajos történetek (1)
Olajos történetek

Kuba Endre egykori lovászi lakos keresett meg bennünket azzal, hogy szívesen közreadná rövid írásait honlapunkon. Ezt az oldalt az ilyen történeteknek szenteljük.

 Mindannyian emlékezünk arra, hogy a bányász buszokon, vagy a munkahelyi pihenőkön mennyi érdekes, többnyire vidám történet hangzott el a kollégák szájából. Itt mód van arra, hogy ne merüljenek feledésbe ezek az anekdoták. Reméljük mások is kedvet kapnak és megosztják velünk élményeiket! 

Elemek megtekintése...

Frontvonalban

1944-ben a nővérem Marcaliban lakott. A front többször itt is hullámzott, a németek kétszer-háromszor visszafoglalták, a megszálló orosz csapatoktól. Ennek az arcvonalnak feladata volt Bécs városának védelme. Egy hírt hozó által tudomásunkra jutott, hogy a nővérem megsebesült, a marcali kórházban van ápolás alatt. Apám azonnal elindult, hogy a frontvonalból kihozza. Ez közvetlenül Karácsony előtt volt.

Az első zsidótörvény komoly változásokat indított el a magyar gazdaságban. Apám egy jól menő zsidó családi üzlethálózat alkalmazottja volt. A megszorító intézkedések, korlátozták ezeknek az embereknek tevékenységét, később elvették vagyonukat is. Apám alkalmazása e körülmények miatt megszűnt.

A gazolin telepen a nagy gépházban 30 db. Thomassen holland gyártmányú, gázüzem? robbanómotor által hajtott gázsűrítő üzemelt. Ezeket rendszeresen revíziónak kellett alávetni. Ez abból állt, hogy a gépet szétszedtük, dugattyúkat kihúztuk, szelepeket leszabályoztuk, szelepüléseket kicseréltük, stb. Ez mindig nagy munkának számított, mert a gépnek, este már teljes terheléssel kellett üzemelni. 12 óra lett elszámolva, így siettünk mielőbb végezni, akkor hamar szabadultunk, de a keresetünk is jó volt. Voltak jó beosztások. Ilyen volt 3 fővel a dugattyús csoport. ők a daruval leemelték a forgattyusház fedelét és máris hozzáfértek a hajtókarok csapágyaihoz, csavarokat megoldva, kihúzták a dugattyúkat, gyűrűket ellenőrizték, esetleg cserélték, majd mindezt visszaépítették, ügyelve a csapágyak illesztésére. Engem a lehető legrosszabb szelepes csoportba osztottak. Persze mind ezt alkatomnak is köszönthettem, nem voltam elhízva.

A középiskola nagy nyári szüneteiben, már az üzemben dolgoztam. Szándékom az volt, hogy Műegyetemen folytatom a tanulmányaimat, közben némi keresethez is jutok. A Gazolin telepre kaptam beosztást karbantartók közé. Kijelöltek egy furcsa feladatra, ami először nagyon szokatlannak tűnt. Az egyik kompresszort meghajtó motor- Thomassen - kipufogócsövét, a kipufogódobbal összekötő csavarokat, egyenként szedjem ki, majd letisztítva, alaposan beolajozva rakjam vissza.  A gép következő napon kerül revízióra.

Középiskolás tanulóként Lovásziban minden nyáron igyekeztem munkát találni, hogy egy kis zsebpénzhez jussak. Édesapám a haza hívó szavára fronton katonai szolgálatot teljesített. Így szükségét is éreztem a keresetnek.

Katonai alakulat érkezett a falu szélére, ill. az olajmező védelmére. Ezek 38 mm-es sorozatlövő gépágyúk voltak. A felső faluvégen a lakóházakhoz közel helyeztek el egy löveget, melyet föld mellvéddel vettek körbe. Tornyiszentmiklós felé, ahol felépítettek egy álcázott csali üzemet, pedig 75, és 88 mm-es légvédelmi lövegek voltak tüzelőállásban, erősen rejtve. A szőlőhegyen is voltak lövegek, jól álcázva.

Kútfejre 1941.-ben költöztünk. A helyi lakosoknak nagyon jól jött, hogy a MAORT – Magyar Amerikai Olaj és -Földgáztermelő Részvény Társaság - megkezdte az olajmező feltárását. A környéken található, munkaerőt, szükséges anyagokat jó pénzért helyben felvásárolták. Régebben a lenti, vagy a letenyei 10-22km.-re távoli piacra vitték, -gyalogosan- a tejet, tojást, baromfit értékesíteni. Munkahely a közelben sehol sem volt. Megismerkedtünk a falu lakosságával.

Valószínű 1943-ban kitört a Kútfej községtől keletre fekvő olajkút. A kiáramló gáz, iszap, olajosvíz magasan, nagy hangerővel bömbölve harsogott. Jelezve, hogy komoly erők uralkodnak a mélységben.

A szél hatására a környék fokozatosan megváltozott. Az iszap, olajosvíz mindent elborított. A mentőegységek fokozatosan földgátakkal vették körbe a robajló kutat. Megakadályozták az olaj, iszap elfolyását, a környezet további károsodását. Közben megkezdték a műszaki mentést.

A kút alapjait megrongálta a kiáramló gáz, iszap, az acéltorony megdőlt. A kihúzott fúrószár, csőrakat összeverődve szikrákat keltett, a gáz begyulladt, lángra késztette az összegyűlt olajat. Lángjai 60-100 méteresek voltak. Nagyszerű tájékoztatást adtak az éjszakai, valamint a nappali repülőknek. Ebben az időszakban kezdődött meg Magyarország bombázása, valamint a keleti front légierővel való támadása. Olaszország déli része, Szicília kiváló repülőtereket adott az angol-amerikai légi erőnek. Lovászi, Balaton, pedig remek tájékozódási pontokat biztosított a célterület eléréséhez.

A szovjet csapatok beáramlása után megkezdődött az ország újjáépítése. Az üzemben megalakult az „üzemi bizottság” melybe tartozott az üzem gazdasági vezetése, a pártvezetés, a szakszervezet. Méltóképpen meg kellett ünnepelni a kijelölt felszabadulási napot, április 4.-t

Váltó, stafétafutást szerveztek Lovászi-Zalaegerszeg viszonylatban. Egy ponyvás teherautó volt a kísérő, amelyen a váltótársak, valamint az elfáradt futók foglaltak helyet.

A Nagyalföldi Kõolaj és Földgáz Termelõ Vállalat Szállítási Üzemegység dolgozója voltam. 1968. máj. 14.-én. 9h. 15-kor berohant egy gépkocsivezetõ és jelezte, hogy látta, hogy ebben a pillanatban, egy füstfelhõ szállt fel az 1.-es gázkútnál, robbanás kíséretében. Kértem a szállításrendezõt, hogy azonnal értesítse a tûzoltókat, én pedig az ügyeletes kocsival a helyszínre robogtam.

A nyári hétvégeken indított a vállalat ponyvás teherautót, az elvitt bennünket, Balatonra, Hévízre, majd másnap estére visszaérkeztünk. Egy ilyen úttal kapcsolatban történt, hogy megérkezésünk után, a barátommal elindultunk éjjeli szállást keresni. A helybéli henteshez betérve érdeklődtünk, tud-e ebben segítségünkre lenni. Azonnal megmutatta a különbjáratú kisszobájukat, amelyet erre a célra használtak. A szoba udvarra nyílt, egy lépcsőfoknyit alacsonyabb volt, mint az udvar. Megegyeztünk, rögtön be is költöztünk. Kis idő múlva a sánta hentes bekopogott, felajánlotta, az üzletében kapható nagyon finom töltött borjúhúst. Vettünk belőle, hiszen ez kuriózum volt ebben az időben, elkezdtük a falatozást. Átöltöztünk. Rajtam fehér ”porcelán" nadrág, almazöld rövidújjú műszálas ing volt. Nagyon büszke voltam a gyönyörűnek tartott ingemre. A hentes újra bejött és mondta, hogy nagyon finom vörösbora van azt is olcsón adja. Megkötöttük az üzletet, kifizettük.

11. oldal / 12

Képviselő testület

Lovaszi cimer

Kovács Ferenc polgármester

Testületi tagok:
András Csabáné
Hóbor Róbert
Kovács Ágnes
Varga László
Léránt Ferenc
Páli Tibor

Települési adatok

2021. január

0-17 éves 179
18-59 éves 641
60-99 éves 340

Részletes adatok...


 Az Önkiszolgáló Étterem menüajánlata

Étlap 2021.04.05 - 2021.04.09-ig

Étlap 2021.04.12 - 2021.04.16-ig

 

Bunkerlátogatás

 ovohely

Kedves látogatóink számára lehetőséget biztosítunk a légópince idegenvezetéssel történő látogatására. 

Felnőtt belépő: 500 Ft/fő
Diák és nyugdíjas: 300 Ft/fő;
6 éves korig ingyenes
10 főtől csoportoknak: 400 Ft/fő
 
Jelentkezés: lovaszionkormanyzat(a)gmail.com
+36 30 237 1334
Joomla templates by Joomlashine