Ma már megmosolyogjuk, hogy egyes technikai műveletet régebben milyen egyszerű eszközökkel, főleg emberi erővel végeztek el. Emberi erő bőven állt rendelkezésre, olcsó is volt.

 

Felcseperedtem, katonakorba kerültem, megkaptam a behívómat sorozásra, Letenyén kellett jelentkeznem. A sorozóbizottság hamar végzett velem. Gyors orvosi vizsgálat, és elbocsátást nyertem. Tervem az volt, hogy ezt a nevezetes napot meg kell ünnepelni, hiszen „beváltam”, nem kell szégyenkeznem a lányok előtt. Ebből azonban nem lett semmi! (1950).

 

A Zalai beszéd roppant érdekes volt számomra. Különösen érdekelt a faluban lakó idős "Betyár Józsi" bácsi kiejtése: pl.: nem azt mondta, hogy "csukd be az ajtót", hanem "szögezd bé az ajtút". Bejött hozzánk a szomszéd lánya a Mariska,”tésasszony aggyon egy tőt". Szegény anyám alig tudott rájönni, többszöri ismétlés után, hogy mit is kér. Tő az ugyanis tű volt.

 

Hűtőrendszer

A gazolintelepen különféle robbanómotorokkal hajtott erőgépek üzemeltek. A 30 db. kompresszor állította elő a különböző gáznyomást. Több Ganz erőgép szolgáltatta a szükséges elektromos energiát. Ezeknek az erőgépeknek nagyobb mennyiségű hűtővízre volt szüksége. A hűtővíz zártláncú volt, vagyis mindig ugyanaz a lágyítottvíz, keringett a rendszerben. A lágyítottvíz, hűtötte a motorokat, az átvett hőtől felmelegedett, majd a csőrendszeren került a hűtőtorony aljában elhelyezett radiátorokba, itt lehűtötte a lágyított melegvizet a felülről lehulló hideg víz, majd visszakerült az erőgépekhez, biztosítva azok üzemi hőmérsékletét. A lehulló hideg víz átvette a radiátorok hőjének nagyobb részét. Ez a melegvíz, is szivattyúk által felkerült a fából készült magas hűtőtorony tetejére. Innen esőszerűen lehullva a hőt átadta a környező levegőnek, nagy párafelhőt képezve.

Az egész hűtőtorony fából készült. A gerendázatot és a deszkázatot impregnálták,-vízhatás ellen védőszerrel vonták be. A torony kb. 4-5 emelet magas és kb. 20m. hosszú volt. Kettő darab működött. Már nagyon messziről látható volt. A légitámadások idején nem lehetett álcázni, hanem másolatot gyártottak belőle, melyet távolabb építettek fel.

 

Sógyártás

Az 1943-50-es években a háborús helyzet miatt, nagyon sok létszükségleti cikk nem volt kapható a boltokban. Ma már szinte el sem hihető, hogy a só beszerzése lehetetlen volt. Milyen az emberi találékonyság? A föld rengeteg sót tartalmaz, csak meg kell találni a hozzávezető utat!

A jó édes apám tanácsára, útmutatása alapján, megkezdtük a só házilagos "előállítását"!

1968. december kora reggelén, az ügyeletes telefonon jelezte, hogy az ipartelep szomszédságában lévõ kút kitört. A kútjavítók végeztek rajta különféle mûveleteket. A kiáramló gázsugár, a torony tetejét is elérte, óriási dübörgést hallatott. A kiáramló gáz, az összeverõdõ acélcsövek keltette szikráktól meggyulladt. A fúrótorony nem sokáig állt ellen a magas hõnek, rövid idõ múlva összeomlott. A gépeket, felszereléseket nem lehetett kimenteni. Az izzó acéltömeg, a hõ hatására fokozatosan zsugorodott, olvadozott. Amire kivilágosodott rengeteg tûzoltó autó jelent meg a helyszín közelében. A kút körüli talaj ingoványos lévén, nem bírta el a terhelt, súlyos autókat, azok elakadtak. A rendõrség azonnal bekapcsolódott, megkezdte a nyomozást, mivel nagy kár érte a mezõt, egyrészt a gázveszteség, más részt a gépek, berendezések megsemmisültek.

Frontvonalban

1944-ben a nővérem Marcaliban lakott. A front többször itt is hullámzott, a németek kétszer-háromszor visszafoglalták, a megszálló orosz csapatoktól. Ennek az arcvonalnak feladata volt Bécs városának védelme. Egy hírt hozó által tudomásunkra jutott, hogy a nővérem megsebesült, a marcali kórházban van ápolás alatt. Apám azonnal elindult, hogy a frontvonalból kihozza. Ez közvetlenül Karácsony előtt volt.

Az első zsidótörvény komoly változásokat indított el a magyar gazdaságban. Apám egy jól menő zsidó családi üzlethálózat alkalmazottja volt. A megszorító intézkedések, korlátozták ezeknek az embereknek tevékenységét, később elvették vagyonukat is. Apám alkalmazása e körülmények miatt megszűnt.

A gazolin telepen a nagy gépházban 30 db. Thomassen holland gyártmányú, gázüzem? robbanómotor által hajtott gázsűrítő üzemelt. Ezeket rendszeresen revíziónak kellett alávetni. Ez abból állt, hogy a gépet szétszedtük, dugattyúkat kihúztuk, szelepeket leszabályoztuk, szelepüléseket kicseréltük, stb. Ez mindig nagy munkának számított, mert a gépnek, este már teljes terheléssel kellett üzemelni. 12 óra lett elszámolva, így siettünk mielőbb végezni, akkor hamar szabadultunk, de a keresetünk is jó volt. Voltak jó beosztások. Ilyen volt 3 fővel a dugattyús csoport. ők a daruval leemelték a forgattyusház fedelét és máris hozzáfértek a hajtókarok csapágyaihoz, csavarokat megoldva, kihúzták a dugattyúkat, gyűrűket ellenőrizték, esetleg cserélték, majd mindezt visszaépítették, ügyelve a csapágyak illesztésére. Engem a lehető legrosszabb szelepes csoportba osztottak. Persze mind ezt alkatomnak is köszönthettem, nem voltam elhízva.

A középiskola nagy nyári szüneteiben, már az üzemben dolgoztam. Szándékom az volt, hogy Műegyetemen folytatom a tanulmányaimat, közben némi keresethez is jutok. A Gazolin telepre kaptam beosztást karbantartók közé. Kijelöltek egy furcsa feladatra, ami először nagyon szokatlannak tűnt. Az egyik kompresszort meghajtó motor- Thomassen - kipufogócsövét, a kipufogódobbal összekötő csavarokat, egyenként szedjem ki, majd letisztítva, alaposan beolajozva rakjam vissza.  A gép következő napon kerül revízióra.

27. oldal / 28

1956. október 23.

Képviselő testület

Léránt Ferenc polgármester

Testületi tagok:
András Csabáné
Cseke Lászlóné
Kondákor Zsolt
Kovács Ferenc
Parragi Attila
Varga László

Települési adatok

2018. január

0-17 éves 174
18-59 éves 652
60-99 éves 330

Részletes adatok...


Állandó lakosok

2018. jan. 1. 1 156
2017. jan. 1. 1 184
2016. jan. 1. 1 178
2015. jan. 1. 1 188
2014. jan. 1. 1 206
2013. jan. 1. 1 226
2012. jan. 1. 1 234
2011. jan. 1. 1 241
2010. jan. 1. 1 237
2009. jan. 1. 1 250