Nyomtatás

A lovak gyorsan tanúlnak

A helybeli lakosok "napszámba" mentek az olajosokhoz dolgozni. A kútfeji emberek nagyon szorgalmas voltak. Akinek lovas kocsija volt az a "fogat"-tal nyert alkalmazást. Az első időszakban, fát hordtak az erdőből. A kazánokat kezdetben fával fűtötték. Ez a művelet több embernek és fogatnak adott munkát. Ezeket az embereket nem napszámra, hanem "órabér"-ben fizették. Ahány órát voltak a munkahelyen, annyiszorosát kapták meg. A fogatosok is hasonlóan kapták a bérüket.

 

Persze a paraszt is hamar okosodott. Az olajosoknál lassan, kímélve magukat tevékenykedtek. /rosszmájúak szerint- a nadrágjukat lehetett volna a fenekükön megfoltozni munkájuk közben/. De, ha fújt az üzemi munka végét jelző gázsíp rögtön megelevenedett a társaság. Rohantak haza, vagy a mezőbe, végezni a saját munkájukat, nem kímélve magukat, hiszen pihent emberek voltak.

Hogy milyen tanulékonyak a lovak? Látták a gazdáikat, hát nem eltanulták a munkamódszerüket! Napközben olyan lassan tudták a kocsit húzni, hogy az állni látszott. De, ha a gázsíp megszólalt rögtön versenylóvá változtak.

 

Azóta is töröm a fejemet, hogy ünnepnap, vagy vasárnap, hogyan is tudta a gazda gyorsabb mozgásra késztetni a lovait? Talán volt egy gázsípja?

Utoljára frissítve: 2014. május 24., szombat 23:02

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned