3. A védelemre tervezett terület legfontosabb táji és természeti értékei

A Kerka mente gyepes élőhelyei közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a mocsárrétek és láprétek. A fokozottan védett sárga sásliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) egyik legnagyobb hazai populációja él a Kerka mentén. A réteken nagy mennyiségben virít a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta), a kenyérbél-cickafark (Achillea ptarmica) és a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Értékes élőhelyek a folyót kísérő keményfás ligeterdők, melyek tavaszi aszpektusában a mocsári kockásliliomnak /kotuliliom/ (Fritillaria meleagris) országos jelentőségű állománya virágzik. A ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) és a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) a Kerka teljes szakasza mentén, a tavaszi tőzike (Leucojum vernum) és a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) lokális foltokban fordul elő. A keményfaligetek országos szinten ritka növényfaja a fiókás tyúktaréj (Gagea spathacea). A védelemre tervezett területen 8 védett gombafaj, 1 fokozottan védett növényfaj és 50 védett növényfaj állományai ismeretesek.

A vízfolyások védett gerinctelen fajai közül a szávai vízicsiga (Amphimelania holandri), a tompa folyamkagyló (Unio crassus), a folyami rák (Astacus astacus), a gyűrűs folyami- szitakötő (Onychogomphus forcipatus), a kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo), a díszes légivadász (Coenagrion ornatum), a vörösbarna karcsúacsa (Aeshna grandis), a feketelábú folyami-szitakötő (Gomphus vulgatissimus) és a pataki pásztorszitakötő (Orthetrum brunneum) említendő. Kiemelésre érdemes a fokozottan védett drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) és karéliai kérész
(Eurylophella karelica) előfordulása. Az ártéri nedves gyepek számos védett lepkefajnak adnak otthont, megtalálható itt a vérfüves rétek-hez kötődő vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius),
a sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous), és a kornistárnicshoz kötődő szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon). A láprétek értékes lepkefaja a lokálisan előforduló lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia). A folyót kísérő keményfás ligeterdők ritka, fokozottan védett lepkefaja az országban csak néhány helyen előforduló sápadt szemeslepke (Lopinga achine). Ezekhez az erdőkhöz kötődik a díszes tarkalepke (Hypodryas /Euphydryas/ maturna), és a kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne) is. Az erdőkben, egykori fás legelőkön többfelé lehet még méretes, lábonszáradt fákat találni, ezekben fejlődik a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), a kerekvállú állasbogár
(Rhysodes sulcatus), és a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus).

A gerinces állatfajok közül a vizfolyások változatos és egyedülálló halfaunáját a következő fokozottan védett halfajok színesítik: a ritkaságszámba menő Vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) és magyar bucó (Zingel zingel), valamint a védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), kurta baing (Leucaspius delineatus), dunai küllő (Gobio obtusirostris), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), kövicsík (Barbatula barbatula), vágó csík (Cobitis taenia), balkáni csík (Sabanejewia balcanica) és bolgár csík (Sabanejewia bulgarica). A folyó egykori kanyarulatainak lefűződésével keletkezett holtágakban, és az egykori mocsarak lecsapolása révén keletkezett csatornák fokozottan védett faja a lápi póc (Umbra krameri) és a védett réti csík (Misgurnus fossilis). A tervezési területen előforduló 14 kétéltűfaj közül kiemelendő a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), sárgahasú unka (Bombina variegata), gyepi béka (Rana temporaria), mocsári béka (Rana arvalis) előfordulása. A Kerka mente kiemelkedő herpetológiai értéke a néhány lokalitásban előkerült fokozottan védett keresztes vipera (Vipera berus).

A védelemre tervezett területen a közelmúltban összesen 158 madárfaj (ebből 25 fokozottan védett) került megfigyelésre, ebből 98 faj, köztük 7 fokozottan védett költ is a területen. A terület
kiemelkedő madártani értékei a rétisas (Haliaeetus albicilla), a fekete gólya (Ciconia nigra) és a haris (Crex crex), mint költőfajok. A Kerka mentén eddig kimutatott 17 denevérfaj közül természetvédelmi szempontból kiemelkedik a fokozottan védett nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) és csonkafülű denevér (Myotis
emarginatus). A hazánkból kipusztult eurázsiai hód (Castor fiber) 1998-ban jelent meg ismét a Kerka alsó szakaszán. Az azóta eltelt időszakban az állomány felszaporodott, az alkalmas
élőhelyeket betöltötte. A Kerka mentén számos helyen találkozhatunk a fokozottan védett vidra (Lutra lutra) életnyomaival. Az utóbbi idők célzott kutatásainak köszönhetően a vadmacskát (Felis
silvestris) több helyről sikerült kimutatni a területről. A védelemre tervezett területről összesen 303 védett és fokozottan védett faj előfordulása bizonyított.

A teljes dokumentáció itt letölthető: