A „nádkempen” laktunk, egy szoba, konyha, kamrás, fürdőszobás lakásban. Azt tudtuk, hogy rövidesen másik, modernebb, nagyobb lakásba fogunk majd költözni, de, hogy melyikbe, azt nem lehetett még tudni előre. Az erdőben épült 2 szoba, konyha, kamra, fürdőszoba újlakások közül lett egy kijelölve. Én ez alatt az iskola padjait koptattam Nagykanizsán, mint bentlakó. Arról tudomásom volt, hogy a szüleim már át is költöztek, de melyik lakásba, azt még én nem tudtam.

A szokásos hétvégi hazautazásomkor boldogan ballagtam az ismeretlen otthonom felé, batyumat cipelve. Egész úton azon gondolkodám, hogyan fogom megtalálni, rég nem látott Anyám? Petőfi Sándor sorai jutottak eszembe, de neki könnyebb volt, mert tudta, hol is keresse szeretett édesanyját. Azt gondoltam, hogy belesek a lakótelepi lakások ablakán, és majd csak meglátom családunk valamelyik képviselőjét. De ezt rögtön elvetettem. Hiszen erre mindenki, mindenkit ismer, mit fognak képzelni rólam? Leskelődöm! Hát ez borzasztó! Még rágondolni is rossz! Sétálgassak a házak között, amíg valamelyikünket meglátom? Csomagot cipelve? Elvetettem minden eszembe jutó gondolatot. Lelki szegénynek éreztem magamat, mert nem találok haza, pedig a közelben járok!

Velem szemben meglátom az egyik ifi tanuló pajtásomat, akinek nagyon megörültem. Megálltunk beszélgetni, bár ne tettem volna - a szokásos szóváltások elhangzása után, gondolatban már formáltam a kérdésem lényegét,- kimondtam "mond meg légy szíves, hol is lakunk?" Bátortalanul figyeltem a választ, nehogy az elhangzása után se találjak haza. A válasza "frenetikus" volt. Az arca először csodálkozást tükrözött, nem tudta elképzelni mi is van velem, hiszen még az előbb normálisnak látszottam. Majd rövid röhögés tört ki belőle, végül elküldött a melegebb éghajlatra, engemet, pedig otthagyott! Talán azóta is azon röhög, hogy találkozott egy eszeveszett fiúval, aki a lakásuk előtt, tőle kérdezte meg, hogy hol is lakik? Nem volt képes még pár métert megtenni, hogy benyithasson az ajtójukon!

Itt jegyzem meg: 
A lakásért lakbért nem kellett fizettünk!
A villanyáram fogyasztásért nem kellett fizettünk!
A gázfogyasztásért nem kellett fizettünk!
Disznó és tyúkólat kapott minden lakás!
Kemencét építettek, minden tíz lakáshoz!
Az úszómedencét díjmentesen használhattuk!
A sportpályára nem kellett belépőt fizetni, (ez volt a kis kommunizmus a nagy kapitalizmusban?)