Hűtőrendszer

A gazolintelepen különféle robbanómotorokkal hajtott erőgépek üzemeltek. A 30 db. kompresszor állította elő a különböző gáznyomást. Több Ganz erőgép szolgáltatta a szükséges elektromos energiát. Ezeknek az erőgépeknek nagyobb mennyiségű hűtővízre volt szüksége. A hűtővíz zártláncú volt, vagyis mindig ugyanaz a lágyítottvíz, keringett a rendszerben. A lágyítottvíz, hűtötte a motorokat, az átvett hőtől felmelegedett, majd a csőrendszeren került a hűtőtorony aljában elhelyezett radiátorokba, itt lehűtötte a lágyított melegvizet a felülről lehulló hideg víz, majd visszakerült az erőgépekhez, biztosítva azok üzemi hőmérsékletét. A lehulló hideg víz átvette a radiátorok hőjének nagyobb részét. Ez a melegvíz, is szivattyúk által felkerült a fából készült magas hűtőtorony tetejére. Innen esőszerűen lehullva a hőt átadta a környező levegőnek, nagy párafelhőt képezve.

Az egész hűtőtorony fából készült. A gerendázatot és a deszkázatot impregnálták,-vízhatás ellen védőszerrel vonták be. A torony kb. 4-5 emelet magas és kb. 20m. hosszú volt. Kettő darab működött. Már nagyon messziről látható volt. A légitámadások idején nem lehetett álcázni, hanem másolatot gyártottak belőle, melyet távolabb építettek fel.

 

 

A tartós üzemelés alatt, a radiátorcsövek külső részén, tetemes mennyiségű vízkő rakódott le, mely a hőátadóképességet jelentősen csökkentette. E csökkenés a nagy nyári melegben okozott gondokat. Indokolttá vált a vízkő eltávolítása. E művelet, mai szemmel nézve, nagyon is primitív volt.

A radiátorokat lekötöttük a csőrendszerről, majd a torony aljából, előre elkészített rámpára kihúztuk. Általában az északi oldalra, nehogy az uralkodó széljárás, a toronyból származó vízpermetet a nyakunkba hozza. A radiátor két oldala mellé, pallókra ülve, kalapáló mozdulatokkal, vertük le a vízkövet. A nyári melegben lengén öltözve dolgozgattunk, kalapálgattunk, négyen-hatan-nyolcan egyszerre. A torony kellemes árnyékot biztosított részünkre. Ha a széljárás megváltozott, az idő hidegre fordult, eláztunk a permetező hűtővíztől.

Ez a munka, nem dicsérte a kitalálóját, mert a radiátor külső csöveit ugyan megtisztítottuk, de a közepében lévőket nem lehetett ezzel e módszerrel elérni. Messziről nézve az elvégzett munka kiváló volt. A ” vízkő eltávolítás” után, a radiátorokat visszaszereltük a torony aljába.

A leírt módszer, mosolyra készteti a mai kor olvasóit, de a világ mindig a primitívtől haladt a modernig.

 

Ma már a hűtőtornyok helyét is nehéz megtalálni, míg az ott dolgozók, nagyobb része, „nem ezen a világon” kalapálgat.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Tovább a kategóriában:

Képviselő testület

Léránt Ferenc polgármester

Testületi tagok:
András Csabáné
Cseke Lászlóné
Kondákor Zsolt
Kovács Ferenc
Parragi Attila
Varga László

Települési adatok

2017. január

0-17 éves 166
18-59 éves 676
60-99 éves 342

Részletes adatok...


Állandó lakosok

2017. jan. 1. 1 184
2016. jan. 1. 1 178
2015. jan. 1. 1 188
2014. jan. 1. 1 206
2013. jan. 1. 1 226
2012. jan. 1. 1 234
2011. jan. 1. 1 241
2010. jan. 1. 1 237
2009. jan. 1. 1 250
2008. jan. 1. 1 272
2007. jan. 1. 1 271
2006. jan. 1. 1 273
2005. jan. 1. 1 262
2004. jan. 1. 1 281
2003. jan. 1. 1 307
2002. jan. 1. 1 329
2001. jan. 1. 1 346
2000. jan. 1. 1 344

Bunkerlátogatás

 ovohely

Kedves látogatóink számára lehetőséget biztosítunk a légópince idegenvezetéssel történő látogatására. 

Felnőtt belépő: 500 Ft/fő
Diák és nyugdíjas: 300 Ft/fő;
6 éves korig ingyenes
10 főtől csoportoknak: 400 Ft/fő
 
Jelentkezés: lovaszionkormanyzat(a)gmail.com
Joomla templates by Joomlashine