Egy időben, Lovásziban a gazolin telepen voltam beosztva, a kompresszor gépházba, a szerelőcsoportba. Feladat javítás és karbantartás. Az egész telepen rettenetesen szigorú volt a dohányzási tilalom, valamint az egyéb láng,- szikra képződéssel járó munkavégzés. A gazolin telep több száz méter széles, és jelentős hosszúságban terült el. A dohányosok részére a telepen kívül egy fabódé volt elhelyezve, padokkal. A dohányosoknak nagy távolságokat kellett gyalogolva megtenni, ha élvezni akarták egymás által keltett szmogot.A csoportvezető Gerencsér bácsi, a művezető Kriska bácsi a főgépész König bácsi volt. Idős emberek. Én pedig mint gyakornok - majdani tovább tanuló - tőlük kaptam a feladatokat.

Minden hét végén rendszeresen hazajártam, Kútfejre, természetesen édesapám segítségével, aki, ha tudott, úgy küldött teherautót Kanizsára, hogy bennünket haza tudjanak vinni. A gépkocsivezetők ismertek bennünket, ha megláttak, már hívtak is, hogy szálljunk be. Persze igen gyakran csak a "dohányzó"-ban –a kocsi platóján - jutott hely, hidegben, esőben, fagyban, de tudtam, hogy a tudást nem adják "ingyen".

A gazolin telepen volt egy nagy kazánház. Itt üzemelt több nagyteljesítményű gáztüzelésű kazán. A gőz felhasználás tetemes volt, így minden kazán teljes energia termelésre lett késztetve. Maga az épület nem szilárd falazattal készült, hanem hullámpala fedéssel, az oldalak pedig pala lemezekkel borítva. Az ajtók síneken eltolhatóan szerelve. Nem kellett szigetelni, mert a kazánok ontották a meleget, nyáron meg tárva nyitva volt minden. Ha fújt egy kis szél minden része zörgött, vihar esetében úgy érezte a benne tartózkodó, mindjárt összedől. Szigorú utasítást adtak ki, ha a gőz felhasználása valahol csökkenne, úgy azonnal értesíteni kell a fűtőt, aki intézkedik, a kazánok fűtését csökkenti.

Mint sorkatonát, felrendeltek Budapestre továbbképzés címén, de nem engemet képeztek tovább, hanem nekem kellett elõadásokat tartanom, a tiszteknek. Az volt az érdekes, fõleg az elsõ pár napban, hogy egy nagy tornateremben lettünk elhelyezve, három emeletes vaságyakon. Volt, aki a legfelsõ ágyról leesett, a mentõk vitték el, olyan súlyos sérüléseket szenvedett. Gondolom azt álmodta, hogy a mennyben van, de a pokolban ébredt! A katonanyelv szerint a középen húzódó út volt a "nagyhugyozó köz"!